Ősvallás
A Katapán-Bána nemzetség, melyből a hagyomány szerint a Cseszneky család származik, a honfoglaló magyar és besenyő törzsek többségéhez hasonlóan az ősi sztyeppei lovaskultúrák táltoshitét, a tengrizmust követte. A tengrizmus alapvetően egyistenhívő vallás volt, bár tisztelték az ősök és természeti erők szellemeit is. Anonymus szerint a nemzetséget alapító Ketel besenyő vezért és fiát, Alaptolmát még pogány módon temették el Komárom mellett. A magyar ősvallás természetközeli szellemisége, környezettudatos magatartása, s a világegyetemmel való kölcsönös függőség felismerése ma is vállalható értékek.
Katolikus Egyház
Ezer esztendővel ezelőtt Szent István döntésével Magyarország elfogadta a nyugati kereszténységet. A hazánkba érkező szerzetesek megismertették a magyarokkal a jézusi evangélium, s a nyugati kultúra eszményeit, miközben Mária országa szentek, vértanúk, s tudós papok sorával gazdagította a római egyházat. Katolicizmus és magyarság eképpen forrt eggyé. A Cseszneky család tagjai évszázadokon át támogatták az egyházat, s ha kellett életüket is áldozták a kereszténység védelmében. Különösen szoros kapcsolat fűzte a családot a bencésekhez, mindenekelőtt a pannonhalmi és bakonybéli apátsághoz.
Evangélikus Egyház
A lutheri reformáció a 16. század derekán rövid idő alatt rendkívüli hatást ért el magyar földön. A nemesség nagy része, így a Csesznekyek is, elfogadták az evangélikus tanokat. Az anyanyelvi istentiszteletek, a hitviták és a német egyetemekről hazatérő prédikátorok felpezsdítették a török veszedelem árnyékában élő, három részre szakadt Magyarország kulturális életét. Cseszneky György imaházat építtetett a kisbaboti lutheránusoknak, és sokáig a család volt a település evangélikusainak patrónusa. A híres evangélikus teológus, Bél Mátyás anyai ágon szintén a Cseszneky családból származott.
Református Egyház
A kálvini tanok még a lutheranizmusnál is nagyobb hatást gyakoroltak a magyarságra. A református egyház a legnehezebb körülmények között is bástyája volt a magyar nyelvnek, a magyar nép szabadságküzdelmeinek, s megvetette az Erdélyi Fejedelmség virágzó kultúrájának alapjait. A Cseszneky családból többen református templomban hallgatták Isten igéjét.
Unitárius Egyház
Az unitárius vallás az egyetlen magyar földön született történelmi egyház, az erdélyi lelkület vallása. Alapítója, Dávid Ferenc rendületlenül hitt Isten egységében, s az ember jóra való képességében. Az ő érdeme, hogy az 1568. évi tordai országgyűlésen, a világtörténelem folyamán első ízben, biztosították a teljes vallásszabadságot. A Cseszneky család több tagja az unitárius egyház híve.
