Címer

A besenyő eredetű Koppán-Bana nemzetség címere, melyből a hagyomány szerint a család származik, vélhetően egy paripát ábrázolt. A besenyő törzseket és nemzetségeket sztyeppei szokás szerint általában lovaik színe alapján nevezték el.

A család egyes ágainak címerében a 16. századtól a galamb is megjelenik, mint például Cseszneky Mátyás 1597-es pecsétjén.

II. Ferdinánd király 1626. március 8-án Bécsben kelt adománylevelében Cseszneky Benedeknek és feleségének, budafalvi Kánya Sárának, Patonyi Jakabnak és feleségének, Kánya Annának, valamint Kánya Boldizsárnak és nővérének, Erzsébetnek a következő címert adományozta:

Egyenesen felállított katonai pajzs, melynek közepén egy vonal húzódik végig, miáltal a terület két részre oszlik; a felső kék színű, az alsó vörös mezőre tagolva, amelynek az alapján lévő zöld hegyre királyi korona van helyezve, amelyből egy fiait vérével tápláló pelikán emelkedik ki. A pajzs fölé van helyezve a nyitott katonai sisak, királyi koronával díszítve, melyből az említetthez hasonló pelikán emelkedik ki. Takarók: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Ezt a címereslevelet Pozsony vármegyében hirdették ki 1627-ben, Győr és Komárom vármegyében pedig 1643-ban. Ez azonban alapvetően a Kánya család címere volt, az armálisba Cseszneky Benedeket mint Kánya Boldizsár sógorát csak belefoglalták. A családtagok többsége továbbra is az ősi lovas, illetve galambos címer valamely változatát használta.

Gróf Cseszneky Gyula 1943-as címere is az ősi nemesi címer bővített változata volt.

A családtagok  jelenlegi grófi középcímere a következő: 

A grófi kíscímer csak a boglárpajzsból áll: 

A mindenkori családfő mind közép-, mind kiscímerében hercegi koronát visel. 

Az oldalon látható címereket Dr. Antonio Salmerón Cabañas készítette.